2024 január 25-én, csütörtökön délután 17-19 óráig megszervezésre került az Erasmus + VETPACT projekt szakoktatásban tanitó pedagógusai számára szervezett Transzformatív módszereket bemutató képzésének második része a Zeyk Domokos Technológiai Líceum négy tanárának szervezésében. A képzést Kornis Melinda, pedagógus tanácsadó tanár nyitotta meg, ismertetve a P4C módszer lényegét. A módszer neve: Phylosophy for Children/Community, Matthew Lipman nevéhez fűződik, aki az 1960-as évek végén dolgozta ki a P4C módszert. A módszer fontos ismérve, hogy vitára készteti a gyerekeket (6 éves kortól ajánlott alkalmazni) és ezekben a vitákban részt vehet bárki, függetlenül a háttérismereteitől, családi hátterétől, érdeklődésétől, hiszen ezek lényege az egymásra reflektáltság és egy stimulus megléte, amely lehet film, szövegrészlet, idézet, fotó, festmény, egyszóval bármi.
A P4C program az alábbi négy K-s célcsoportot foglalja magában:
- közösségi értékek tiszteletben tartása
- kollaborálás
- kritikus gondolkodás
- kreativitás
A képzésen 22 pedagógus vett részt, megalkotva első lépésben, a módszer legfontosabb lépését, a szabályalkotást. Ezt a munkafolyamatot Baciu Gyöngyvér, tanárnő irányította.
Ezután a különböző kérdéstípusok (szövegre vonatkozó zárt, nyitott kérdések, szövegen túlmutató zárt, nyitott kérdések) tudatosítása következett egy ún. stimulus, egy mese által, mely tevékenység során a résztvevők különböző kérdéseket kaptak egy adott mesére alapozva azokat. Ezekről a kérdésekről kellett eldönteniük, hogy mely kategóriába sorolhatóak a fentebb megadottak közül. A szövegen túlmutató nyitott kérdésekkel foglalkozik valójában a P4C módszeregyüttes, az olyan kérdésekkel, melyekre egyértelmű válasz nem adható, úm. filozofikus kérdések ezek.
Balázs Mihály, tanár vezetésével, csoportbontással, négy csoport alakult, melyeknek fő feladatuk egy szövegrész kapcsán megfogalmazódott filozófiai kérdés megalkotása volt.
A négy megalkotott filozófiai kérdés közül kettő mellett kellett voksolniuk a résztvevőknek és két csoportra bomolva ezt a két nagy kérdést kellett megvitatniuk, betartva a csoportszabályokat és egymás hozzászólására reflektálva, arra építkezve. Mindkét csoportban helyet foglalt egy-egy moderátor, akinek csupán megfigyelő szerepe volt, esetleg alkalomadtán beavatkozott a csoport dinamikájába.
A nyitott kérdések alkalmazásával, a párbeszéd mélyebbé és jelentőségteljesebbé válik. Ilyen kérdések lehetnek
- Milyen okaid vannak arra, hogy ezt mondod? Tudsz erről többet mondani? (Tisztázás)
- Honnan tudod ezt? Mi a bizonyságod/bizonyítékod erre? Mire alapozod ezt? (Alátámasztás/bizonyíték keresése)
- Van másik nézőpont is erre? Tudod ezt más módon kifejteni? (Alternatív nézőpont keresése)
- Miért gondolod ezt? Mi ennek az oka? (Felszínesség vizsgálata)
- Ha … akkor mit gondolsz arról, hogy …? Azt mondtad…de mi van azzal, hogy…? (Támogatás)
- Hogyan próbálhatnánk ki ezt a gyakorlatban? Ez összhangban van azzal, amit először mondtál? (Bevonás)
- Össze tudja valaki foglalni a főbb pontokat? Hova vezetett az elmélkedésünk? (Értékelés)
A program célja nem végső konklúziók meghatározása, hanem maga a párbeszédre épülő folyamat, amely lehetővé teszi az empátia, az önbizalom, a kritikai gondolkodás, az együttműködés, a figyelem, az önállóság, a rugalmasság, a reflexiós és érvelési készség fejlesztését.
A képzés végén a képzők, a bizonyítványok átadásakor, arra biztatták a résztvevőket, hogy bátran alkalmazzák a képzéseken megtapasztalt módszereket.
